Bővült edzői csapatunk

Folyamatosan arra törekszünk, hogy olyan edzőkkel dolgozzunk, akik nemcsak szakmai tudásukkal, de személyiségükkel is motiválják a fejlődést kereső fiatal hálóőröket. Csapatunk új kapusedzővel Selymes Attilával bővült, aki jelenleg egy személyben a Kozármisleny U16-os leányok vezetőedzője, az utánpótlás csapatok kapusedzője, valamint a felnőtt csapatnál a mentáltréneri feladatokat is ellátja.

1, Attila, mikor kezdtél el foglalkozni a kézilabdával? Mikor döntötted el, hogy kapus leszel?

12 éves korom óta az életem része a kézilabda, immár 25 éve. Tatabányán az iskolában a kézilabda volt a vezető sport, így kipróbáltam magam. Annak ellenére, hogy balkezes vagyok egyből a kaput választottam, valamiért gyerekként is szerettem, ha eltalál a labda. Szatmári Jani jó értelemben vett őrültsége lenyűgözött, így fiatalon eldöntöttem, hogy ez az én utam.

2, Sikeres pályafutást mondhatsz magadénak, merre kézilabdáztál? 

Tatabányán kezdtem el kézilabdázni és jártam végig a korosztályos csapatokat, majd itt sikerült bemutatkoznom az NB I-ben. Közben a korosztályos válogatottakban is szerepeltem. A további utam Várpalotára, majd Fehérvárra vezetett. Ezután következett Komló, ahol stabil NB I-es játékossá váltam. Közel 200 NB I-es meccsen húzhattam fel a komlói mezt. Komlói éveim alatt Liga kupát nyertem, illetve bemutatkozhattam a nemzetközi porondon is, az Európa Ligában. Levezetésképp a dunaföldvári Holler Unfc-ben fejeztem be aktív pályafutásom. 

3, Hol kezdted az edzői munkád? Ha jól tudom nemcsak kapusedzőként, hanem Coach-ként is segíted a sportolókat.

Aktív pályafutásom után is lojális maradtam Komlóhoz, 2012-ben itt kezdtem edzői munkám. A férfi utánpótlás első osztályú csapatánál voltam kapusedző, illetve 2 évig a felnőtt NB I-es csapat kapusedzőjeként tevékenykedtem.

Jelenleg Kozármislenyben dolgozom, az első osztályú U-16os csapat vezetőedzője vagyok, illetve az utánpótlás korosztályok csapatainál vagyok kapusedző. Ha ez nem lenne elég, a felnőtt csapat lelki terhei is a vállaimat nyomják, hiszen a mentáltréneri végzettségemnek köszönhetően ezt a felelőségteljes feladatot is ellátom. 

4, Aktív pályafutásod után mi indított arra, hogy edző legyél?

Sajnos nekem csak Várpalotán Szedlák Tamás személyében adatott meg hogy kapusedzőm legyen, és az Ő személyisége volt hatással a pályafutásomra, így egyértelmű volt, hogy már aktív pályafutásom alatt is segíteni fogom a fiatal hálóőrök munkáját. Amint lehetőség nyílt, elvégeztem a kapusedzői iskolát és azóta is képzem a kapusokat.

5, Miért éppen a fiatalok?

Dolgozhattam férfi vonalon szinte minden korosztállyal U11-től egészen a felnőttig, illetve már belekóstolhattam a női vonal utánpótlás kapusképzésébe is, így úgy gondolom egy nagyon hálás és nagyon nehéz feladat miénk. Jó érzés látni amikor a saját nevelted bemutatkozhat egy magasabb osztályban, illetve felnőttként is megállja a helyét.

6, Mit látsz a mai fiatalokban, hogyan látod őket akár a gyermekkori önmagadhoz képest?

A mai fiataloknak már szinte minden külső tényező adott a fejlődésükhöz, ami nem feltétlenül párosul a megfelelő alázattal és szorgalommal. Úgy gondolom, aki sikeres szeretne lenni a sportban, annak most minden lehetősége megvan, de ehhez komfortzónájukból ki kell lépni és alázatosan, szorgalmasan kell dolgozniuk.

7, Számodra milyen az ideális sportoló, akivel jól és hatékonyan tudsz együtt dolgozni?

Számomra az ideális kapus alapanyag a tanulni vágyó, elhivatott, alázatos, szorgalmas, kicsit „őrült”, aki ráadásként, az eszét is tudja használni, ha kell. 

8, Végül mit üzensz a fiatal kézilabdás növendékeknek azon belül is a hálóőröknek?

Higyj magadban, Higyj az elvégzett munkában, Higyj az edződben. Dolgozz alázatosan és kitartóan és a fejlődés nem marad el. Sose muszájból dolgozz, hanem élvezd, amit csinálsz, mert szenvedély nélkül nem lehetsz az, aki szeretnél lenni.